a végtelen történet közelít a végéhez
2013.07.25.
Minden nyár elején eltervezem, hogy na most bizony hasznosan töltöm. Van, amikor sikerül, máskor pedig nem. Az idei nyarat az írásra, illetőleg a lovazásra kívántam szánni. Nem állok túl jól. Ja, és meg akartam tanulni spanyolul. De az már tutira kiamarad. Igazság szerint most is meg kéne emelnem a fenekem, és lemenni Mollyhoz, mert már megint nem futószáraztam mióta is? Egy hete...? Lustaság fél egészség - szokták volt mondani - na akkor félig egészséges vagyok. No de, a tisztaság is fél egészség. De, aki lusta az nem tiszta, akkor nincs is egészséges ember?
Mindenesetre, ideje lenne erőt venni magamon - 1 hónap múlva verseny - és minden energiám a lovaglásba feccolni. Hogy fogsz felkészülni Jackeline?? Tehát a terv az, hogy most befejezem ezt a posztot, és lehúzom a belem a drága lovacskámhoz, hogy kínozhassam egy kis futószárazással - tudom, imádni fog.
Egyébiránt két új könyvvel gazdagodtam: Lissa Price - A testbérlők, illetőleg Emma Donoghue - A cafka. A testbérlőket időtlen idők óta (a "boldog érettségi időszak") meg akartam kaparintani, mert a leírása alapján érdekesnek mutatkozott. Lassan a felénél járok, egyelőre még szinte semmi nem derült ki, úgyhogy hatalmas erőbedobással olvasok. (Amúgy ma dél körül kezdtem, azóta kisebb-nagyobb megszakításokkal haladok a vége felé.:D) A cafkán a könyvesboltban akadt meg a szemem, no nem mintha a címe lett volna a legfigyelemfelkeltőbb dolog. Nem is tudom, valahogy szembejött, én meg elolvastam a hátulját... A többi meg jött magától - tudjátok, hogy van ez. Senki ne legyen előítéletes, ha végeztem, majd írok pár sort.:)
Pár szót még a balatoni kiruccanásomról. Hú, igazán jó volt. Bevallom, féltem az utazástól, mert átszállással kellett menni, nem a végállomás volt a leszállóhely, egyedül buszoztam, és hát lényegében fogalmam sem volt, hova megyek. De végül megoldottam, ügyes gyerek vagyok én... A Balcsi.. nos, hideg. 24 °C körül mozoghat... És új tény rólam: vízicsibe létemre rettegek a vízisiklóktól. (Biztos vagyok benne, hogy vízicsibéket fogyasztanak!) Így hát utolsó nap, amint meghallottam a mellettünk lévők beszélgetését, hogy mekkora kígyóval találkoztak... Hát, ha fizettek volna se megyek vissza a vízbe. Egyik este eltekertünk Tihanyba, 17 km oda, 17 vissza. Meglepően jól bírtam. Az apátság környéke igen hangulatos, főleg este. Naplemente, holdfény, egy üveg félédes tramini, és persze Ő. Mi is kellhet még? Megmondom, mi nem: az a töménytelen szúnyog. Azért hangulatos volt.:)
Ahogyan közeledik a nyár vége, észlelem, mennyi minden maradt ki a terveimből. Így hát egy gyors lista, amit még szeretnék a nyáron:
1. Tisztességesen felkészülni arra a távlovas versenyre.
2. Befejezni a Gossip Girlt. (Jó bevallom, lassan a 3. évadot kezdem. És beszippantott.)
3. Elkezdeni egy folytatásos történetet. Jó, nevezzük regénynek.
4. Festeni valami szépet, méghozzá vászonra.
5. Megírni egy régóta tervezett sorozatos posztot.
6. Vidámparkba menni.
7. Megcsinálni Zsanival a táncot a Come&Get it-re. (10 évig versenyszerűen táncoltam, és hiányzik.)
8. Varrni egy ruhát. (Pedig ebben mennyire biztos voltam nyár elején...)
9. Folytatni a bakancslistám pontjait. (Tavaly a eléggé az elején leakadtam, ejj...) (A bakancslistám egy dobozban található, külön post it-okra írtam az egyes elvégzendő mindenféléket, és amikor egy kész, kihúzom a következőt, és addig nincs más húzás, amíg az nincs kész.)
Egyelőre ennyi jutott eszembe, talán még meg is valósítható. Mindenesetre rajta leszek.
Vasárnaptól 5 napra eltűnés várható, ugyanis elugrom körbetekerni a Balatont a negyedmagammal. Tavaly is voltunk, ugyanígy négyen, és hatalmas buli. Mindenkinek csak ajánlani tudom. De erről úgyis majd hosszú poszt várható, mert totally worth it! Addig meg még úgyis írni fogok.
Utolsó tény: bal oldalt lenn új dologgal bővült az oldal, a teendőim szaporodásának okán muszáj volt létesítenem egy to do list-et.
That's all for now.
öröm, bódottáá avagy ponthatárhirdetés 2013
2013.07.24.
Találjátok ki, ki lesz állatorvos?:)) Igeen, én!:D Na jó, ez még nem hivatalos, de legalább megnyugodtam, hogy semmit nem csesztem el a jelentkezésnél.
Itt aa bizonyíték:
(katt, és nagyobb lesz!:)
15 napon belül felteszik a rangsort is, meg a hivatalos dolgokat. Augusztus 24-28-ig meg gólyatábor. Ajjajj.:D
Félelmetesen közel kerültem az egyetemista élethez.
Annyira zsibong az agyam, hogy nem is tudok írni... Igazából a pontjaim alapján elég biztosra mentem, de mégis más így látni... Bár még így sem merem kijelenteni, hogy felvettek, várjuk meg a hivatalost.
Jajj. Majd jelentkezem.:D
Balatoon, hurrá nyaralunk, Balatoon, vidámak vagyunk..
2013.07.22.
Ezzel a gyönyörű (hahaha:D) Prosectura idézettel elindulok a Balatonra, szerdán érkezem.
Útravalónak viszek egy üres füzetet, mert a 3 órás úton (busz, átszállások blabla) bőven lesz időm írni, és tele vagyok ötlettel. A Korai november, szinte lecsiszolva, két rész van, amit át akarok még fogalmazni kicsit, szóval szerdán, vagy csütörtökön lehet fel is kerül.:)
És szerdán kiderülnek a felvételi ponthatárok... Igazából nem izgulok, de azért kíváncsi vagyok.:D
Szó, ami szó: majd jelentkezem.:D
tell me why
2013.07.20.
Elgondolkodtam azon, hogy miért is csinálom ezt az egészet. Miért írok? Miért blogolok? Egyáltalán van értelme? És tudjátok mit? Van. Igenis van. Mert engem boldoggá tesz. Nem az a fontos az egészben, hogy elolvassák, amit írok, sokkal fontosabb, hogy megírjam. Mert ilyenkor valahogy egy árnyalatnyival szabadabbá válik a lelkem, hogy hagytam magam után egy kis nyomot. Sőt, nem is ez a legfontosabb, hanem, hogy kiírtam magamból. Számtalanszor fordult elő, hogy képtelen voltam bármit is tenni, amíg nem írtam meg egy blogbejegyzésben mindent, ami a fejemben keringett. Tudjátok, az az érzés, amikor eltölt az a jóleső üresség, megkönnyebbülsz a hangzavar után. Na az. Erre van blogom blogol.hu-n. Nem reklámozom, nem mutogatom, nem tudom hányan olvassák, hányan nem. Néha kapok egy két kommentet, de nem ez a lényeg. A lényeg, hogy nekem jobb lesz, ahogy megírom. Sosem voltam az a típus, aki értelmetlenül írkál minden nap, csak, hogy írjon. Nem fogom megosztani veletek, hogy mit reggeliztem, hogy elmentem futni, vagy fuu hány kilót akarok fogyni, mert KIT ÉRDEKEL?! Engem sem. Viszont ha véleményem van, azt leírom. Nem kell, hogy bárkit érdekeljen, de ki kell írnom magamból. És ha majd egyszer sok-sok év múlva visszaolvasom ezeket a firkálmányokat, elgondolkodhatok, hogy milyen is voltam ekkor, és mennyit változtam. Sőt, ha rossz vágányra terelt az élet, talán visszatalálok a mostani önmagamhoz. Who knows?
Arról írok, ami érdekel. Ha éppen egy könyvről van véleményem - leírom. Ha filmről - azt is. Akit érdekel elolvassa, akit nem - nos az nem. Azt hiszem megvan bennem a képesség, hogy felismerjem a művészi értékeket, még ha egyelőre én nem is tudok semmi ilyet képviselni, de remélem, majd egyszer... Mindenesetre ettől függetlenül szeretek kritikákat írni, bár legtöbbször csak szélsőséges helyzetekben teszem - ha valami nagyon megnyert és hatása alá vont, vagy ha valami nagyon nem... Például a másik blogomban hosszan írtam Az éhezők viadala hatásáról (számomra hatalmas társadalomkritikával ért fel az a trilógia, let's think 'bout it), majd, amikor megnéztem a filmet, akkor arról, hogy mennyire el lett cseszve, főként a szereplők.
No, ennyit erről. Tudom az oldal egyelőre egyáltalán nem nagy szám, kevés dolog van rajta, és még én sem jöttem bele ebbe az egész blogolás témába. De vannak álmaim, vannak vágyaim... És talán egyszer el is érhetem őket.
Egyelőre pedig elég a tudat, hogy van pár ember, akit annyira sikerült a hatásom alá vonni, egy-egy novellámban, hogy elsírták magukat. Ez azt hiszem elegendő elismerés, és majd egyszer talán sokkal több embernek fog adni valamit, valamilyen írásom...
Egyszer...
p.s.: Ma befejeztem a novellát, egyelőre csiszolatlan, bár aligha gyémánt.:) Csiszolgatás folyamatban, ha tükörsima lesz, megláthatjátok.:)
helyzetjelentés
2013.07.17.
Csak gyorsan pötyögök pár sort, igazából nincsen semmi említésre méltó, ami elég érdekes lenne, hogy megosszam a világgal. Amúgy is csak pár percem van, mert nálunk van a barátom, és amíg fürdik addig érek rá írni. (Mint a bemutatkozásnál említettem senki ismerős nem tud az oldalról, so that's why.:D) Mindenesetre annyit mégis mondanék, hogy egy novella 3/4 részt készen áll, csak még nem igazán tudom, mi lenne a tökéletes befejezés... De majd csak eszembe ötlik valami frappáns, és amikor ez megtörténik repül is az oldalra.:) Valószínüleg ez lesz az a novella, ami végül Jons versenyére is menni fog, mert négy nap alatt nem hiszem, hogy összehozok még egyet... De majd kiderül.:))
Hát, ennyit mára.:) Éééés: "Jóéjt gyerekek, búcsúzik a Füles [Jackeline] máára. Bújjatok be ti is a jó meleg puha ááágyba. :D
|