letmeldia
Egy apr, zsfolt tncterem
– ez volna az let.
Telis tele idegennel,
Hisz ismerkedni flnek.
Baljs titkok hordozi,
Ti vagytok, emberek,
Rejtlyekkel fszerezve,
Mint a legjobb telek.
Pezsgsveg az asztalon
– vegytek, s igytok.
Engedjtek, hogy eltnjenek
A knos gtlsok.
Mennyivel jobb lett, lm.
Megeredt a nyelved.
Vajon holnap bnni fogod?
Lesz rla sejtelmed…?
Hallgatod a zent
– rzed, megszlt.
A parkett kzepre hv,
teme megldt.
jabb, s jabb tncpartner
Kerl rendre melld.
Mindhiba jnnek,
Kire igazn vgysz,
Csak nem karol beld.
A zenekar csak hzza
– nti feld dalt.
Rges-rgen k irnytjk
Ezt a szegnyes lakomt.
Diktljk a tempt,
S kveti a tested.
Tudatod elnyomva,
Az alkohol mmorban fetreng.
S nzd, a jobb sarokban
– a kitasztott, nem kell.
Vlemnye, les nyelve
Igen ers fegyver.
Vgyakozva figyelem,
Br elg btor volnk…
De engem a parkett vonzz,
Hiba is szlnk.
Ez volna az let?
–egy zsfolt tncterem.
Dntse el mindenki maga!
De ne figyeljen oda,
Mit zeng feje fltt
Az a halk, tiszta,
Fledbe zmmg,
Ordt letmeldia.
|