szólj, olcsó vágy vagyok neked
2014.04.07.
'lehetnék veled, de nem lettem,
amit én sem érthetek, de megtettem
szólj, olcsó vágy vagyok neked,
fáj, ahogy a hazug szád nevet'
Az előző két bejegyzés lendületből ment. Értelmetlen és... hát csak ki kellett írnom. Mert ott voltam hajnali fél 7kor, egyedül, és nem volt kivel megbeszélnem. És meg kellett. Minél többször rágom át magam a szituáción annál értelmetlenebb. Nem lesznek hosszútávú következményei, eltekintve attól, hogy most újra kellemetlenné fognak válni azok a találkozások. Bár a legjobb lenne, ha soha többet nem találkoznánk.xd
Tudom, nem akar tőlem igazából semmit. Mármint gondolom. Ha akart volna valaha is, akkor nem csak részegen beszélgetünk. Megtalálhatott volna, és írhatott volna józanon. Ez a 21. század. Ezt most sem tette meg, anno sem tette meg. Anno érdekelt, mert bár nem tudtam, hogy akarnék-e tényleg tőle valamit, azért zavart. Mert összejött egy másik lánnyal egy-két héten belül. Nem mondom, hogy földhöz vágott, mert azért annyira nem volt komoly az az egy este, bár a végén már józanok voltunk, és úgy beszélgettünk, fogta a kezem, megcsókolt. De ennyi volt. Most viszont már nem érdekel. (dehogynem érdekel, 2 napja ezen kattogok) De nem úgy. Zavar, mert régen így alakult, de mostmár nem szeretnék tőle semmit. Akkor sem akarnék, ha nem lenne barátom. De van is. Hát ennyi volt a történet, most próbálom túltenni magam az estén, de már egészen alakul. Sajnos akárhogy is próbálom, nem tudom felidézni a részleteket. Pedig nagyon szeretném tudni, hogy hogy kerültem oda. Mindig mindenre emlékszem, most miért nem?
|