annyira balfasz is csak én lehetek, hogy megírom délután a bejegyzést, és elfelejtem publikálni....
2014.01.09.
(Basszus, még mindig folyamatosan 2013-at akarok írni.:'D)
Tegnap megismerkedhettetek az elmeháborodott Jackeline-nel. Hát ez az elvont hülyeségeken filozofálgatás eléggé a részem, de már rájöttem, hogy jobb rejtegetni.:D
Ma jöttem vissza a koliba, olyan vegyes érzésekkel.. Imádtam otthon lenni, tudjátok, az érzés, hogy napközben egyedül vagy az egész házban, aztán hazajönnek, és van kaja, és beszékgethetsz. De ha el akarsz, akkor el is vonulhatsz. Na ez itt nincs.:D (ja, és amikor apa reggelit csinál nekem...ahh, itt miért nincs ilyen?:D)
Mindkét szobatársam fenn van, úgyhogy a magánszférám 0-ra redukálódott. Pest sem hiányzott, hogy őszinte legyek. Viszont az itteni barátaim nagyon. És erre csak most döbbentem rá, hogy mennyire jó látni őket, és megint velük lenni. Mert azért a facebook chat mégsem ugyanaz.:D
Mára sikerült kihevernem a depresszióm, kicsit kevésbé fekete a világ. Mondjuk inkább szürke. De a vizsgáktól szabályosan rettegek. Illetve nem. Csak a szövettantól. Jaaaajj, de nemszeretem a szóbeli vizsgákat.. Az évközi teljesítményem egy 5-ös, és egy bukás, szóval nem is tudom, hogy fog hozzám állni. Jajj.
Tegnap megnéztem még este az Őrült, dilis, szerelmet hát voltak túldramatizált részek, de azért nem rossz.:D A ma buszon nézett Charlie St. Cloud halála és élete pedig kifejezetten tetszett, pedig Zac Efron valahogy nem a kedvencem. Nem tudom, lehet ilyen HSM kiváltotta posztunszimpátia.:'D Igen, így a vizsgaidőszakra filmfüggő leszek. Muszáj valahogy pihentetni az agyam, és olvasni nem merek, mert azt nem tudom abbahagyni, a sorozat meg veszélyes, mert ha úgy hagyják abba, tuti nem bírom ki, hogy ne folytassam.:D
Most viszont újra meglátogatom szövettan barátomat, mert most fejezem be az utolsó 23 tételt..:D Aztán majd jelentkezem.:D