A v�r k�telez

Vannak pillanatok az �letben, amikor �gy �rzed, minden t�k�letes. Szeretn�d meg�ll�tani az id�t, hogy minden �gy maradjon, mert abban a pillanatban igaz�n boldog vagy. Majd hirtelen, amilyen gyorsan j�tt, olyan gyorsan �sszeomlik a boldogs�god, ak�r egy k�rtyav�r. Szertefoszlanak az �lmok, szertefoszlanak a v�gyak. Minden elt�nik, csak az �ress�g marad.

Tizenh�rom �ves voltam, amikor megpecs�tel�d�tt a sorsom. Tiszt�n eml�kszem arra a napra, amikor anya �s apa k�zen fogott �s el�sz�r vezettek be a B�zisra. A mai napig visszhangzik a fejemben a hangjuk, ahogy boldog sz�linapot k�v�nnak �s elmondj�k, hogy a mi csal�dunk milyen k�l�nleges, �s ma v�gre �n is �t�lhetem ezt a „csod�t”. Akkoriban m�g kisl�ny voltam, �gy �reztem, v�gre t�rt�nik valami izgalmas �s mostant�l minden m�s lesz. A m�sodikban igazam volt. T�nyleg minden megv�ltozott att�l a napt�l kezdve, de nem �gy, ahogyan �n elgondoltam. Boldogan ugr�ndozva k�vettem any��kat a v�gzetem fel�.

A B�zis. Rengeteg titkos ajt�n ment�nk kereszt�l, mire v�gre oda�rt�nk. Minden egyes ajt�n t�ljutva fogyott a bennem l�v� boldogs�ggal vegyes izgalom, �s k�v�ncsis�g, amit az indul�skor olyan er�teljesen �reztem. Fokozatosan teljesen �tvette a hely�ket a f�lelem, �s egyre szorosabban kapaszkodtam ap�m kez�be. M�r a hatodik ajt�n jutottunk �t sikeresen, amikor meghallottam any�m reszket� hangj�t.
- H�t, itt is lenn�nk.
Lassan n�ztem k�rbe. Minden sz�rke volt, sehol egy sz�n. A falakon nem volt ablak, csak szell�z�ny�l�sok. K�r�s-k�r�l g�pek, �s furcsa, sz�rke ruh�ba �lt�z�tt emberek. A csendben szinte �v�lt�tt any�m suttog� hangja. M�g a l�gy sem z�mm�g�tt. Hirtelen kem�ny l�p�sek zaja t�lt�tte be a teret. Senki nem mozdult, az �n sz�vem pedig olyan hangosan vert, hogy biztos voltam benne, hogy mindenki hallja. Egy magas f�rfi �llt meg el�ttem. Tekintete kem�ny volt, von�sai mark�nsak, egyetlen borosta sem l�tszott az arc�n. Az eg�sz jelleme tiszteletparancsol�, s�t�t szem�b�l csak �gy �radt a szigor. A sz�ja k�r�l a legkisebb r�nc sem mutatta, hogy valaha is mosolygott volna, pedig lehetett m�r vagy �tven �ves. Szinte r�m sem n�zett, any�mhoz kezdett besz�lni.
- Elmondt�tok m�r neki?
Any�m hangja finoman megremegett, ahogy v�laszolt, de �pp csak annyira, hogy m�s tal�n �szre sem vette. F�lt volna a f�rfit�l? Nem mintha ezen csod�lkoztam volna…
- Nem. �gy �rezt�k, hogy jobb, ha el�bb l�tja.
- Rendben. Akkor itt az ideje, hogy mindent tiszt�zzunk vele. Gyertek az irod�ba. A fi�k m�r v�rnak.
K�vett�k az irod�ba, ahol k�t fi� �lt. N�lam egy-k�t �vvel lehettek id�sebbek. Tekintet�kb�l egyetlen �rzelmet sem tudtam kiolvasni. Egyik�knek gy�ny�r� k�k szemei voltak, �r�kre bel�m �v�dott az a leny�g�z�, �mde �veges tekintet. Lassan n�ztem v�gig rajta. A sz�rke p�l� alatt l�tszott, ahogyan domborodnak az izmai, b�r a kezei ernyedten l�gtak. Barna haja �sszevissza �llt, mintha �pp csak egy sz�lviharb�l �rkezett volna. A m�sik sr�c egy fikarcnyira sem hasonl�tott r�. A haja sesz�n� volt, szemei valahol a sz�rke �s z�ld hat�r�n, a karja j�val v�zn�bb, �s mikor sz�l�sra nyitotta a sz�j�t, megl�ttam a fogszab�lyz�j�t is. M�g meg sem sz�lalt, de m�r l�ttam a lelki szemeim el�tt, ahogy besz�d k�zben k�pk�d, �s okoskodik. Tipikusan az a fajta lehet, akit az iskol�ban csak szimpl�n „kret�nnek” b�lyegeznek, �s megkeser�tik az �let�t. Majd a f�rfi, akit mindenki csak „F�n�k”-nek h�vott besz�lni kezdett. Ekkor �rtettem meg, hogy a kis vil�g, amit elk�pzeltem magamnak fenekest�l fel fog fordulni. F�ny der�lt a csal�di titokra. Anya �s apa… k�mek. Ez el�sz�r nagyon izgalmasan hangzott, hiszen egy tizenh�rom �ves kisl�ny voltam, aki Totally Spies-on n�tt fel. Alig v�rtam az els� k�ldet�st. A k�t fi�, aki a szob�ban �lt volt a csapatom. A F�n�k csak besz�lt, �s besz�lt, �s min�l t�bb r�szletet tudtam meg, ann�l ink�bb �reztem, ahogy �sszeszorul a gyomrom. A munk�val alapvet�en nem volt gondom, mindig is szerettem bujk�lni, mondhatni benne volt a v�remben. De amikor szinte napr�l napra felv�zolt�k az �letem, ak�r egy forgat�k�nyvet… megijesztett. Az i-re v�g�l az tette fel a pontot, amikor beavattak a k�mek �let�nek legfontosabb szab�ly�ba: mindenkinek m�r a sz�let�sekor kijel�lik a f�rj�t, egy szint�n k�met, akivel ezut�n a tizenharmadik sz�let�snapj�n tal�lkozik, majd pontosan t�z �v m�lva, a huszonharmadik sz�let�snapj�n hozz�megy, �s k�mnek nevelik az �sszes sz�letend� gyerek�ket. Kil�p�si lehet�s�g nincs, ez a sorsod. Ha megpr�b�lsz kil�pni, meg�lnek. Amikor megtudtam, hogy a fogszab�lyz�s okostoj�s lesz a f�rjem… egyszer�en el�jultam.

Ennek a t�rt�netnek imm�ron majdnem t�z �ve. Huszonk�t �ves vagyok, holnap t�lt�m be a huszonh�rmat. Rengeteg k�z�s k�ldet�sen vagyunk t�l Adammel �s Daniellel, mi vagyunk a B�zis legjobb csapata. Holnap j�n el a nap, amikor hozz� kell mennem Adamhez. Adamhez, mik�zben rem�nytelen�l szerelmes vagyok Danielbe. A testem minden porcik�ja ut�na s�v�rog. �rzem rajta, hogy � is �gy �rez, l�tom a tekintet�b�l, amikor r�m n�z. M�gsem tehet�nk semmit. Amikor sikeresen teljes�t�nk egy-egy k�ldet�st, Adam mindig odaj�n �s megcs�kol, nem hisz a tettetett k�h�g� rohamaimnak, �s egyszer�en a sz�mra er�szakolja a sz�j�t. Undorodom ett�l. �s minden egyes alkalommal l�tom Daniel szemeiben a f�jdalmat. Az elm�lt t�z �vemet azzal t�lt�ttem, hogy megpr�b�ltam megold�st tal�lni erre a probl�m�ra. V�gigolvastam az �sszes k�zik�nyvet, szab�lyzatot, kerestem a kiskaput. De nincs kiskapu. Holnap hozz� kell mennem, �s majd egyszer, a k�zeli j�v�ben, gyerekeket sz�ln�m neki. Egyed�l az mentene meg, ha kider�lne, hogy medd� vagyok, �s nem tudok �jabb gyerekeket gy�rtani a B�zis sz�m�ra. Akkor val�sz�n�leg elt�vol�tan�k mell�lem Adamet, �s egyed�l �lhetn�m az �letem, de Daniel akkor sem lehetne az eny�m. Ilyen, �s ehhez hasonl� gondolatokkal hagytam el a B�zist az utols� napomon, amikor m�g „szabad” voltam. Ahogy kil�ptem az utols� ajt�n hirtelen egy k�z fogta be a sz�mat �s er�s karok r�ntottak magukkal egy sik�torba. A sz�vem hevesen vert, az adrenalin csak �gy tombolt bennem, majd meghallottam az ismer�s hangot.
- Ne sik�ts, csak �n vagyok az.
Nem volt t�bb suttog�sn�l, �m a hangj�t hallva a sz�vem m�g hevesebb dobog�sba kezdett. �reztem, ahogy a keze lassan elengedi a sz�mat, �s fel� fordultam. Daniel volt az.
- Mit m�velsz?
A hangom idegen volt a saj�t f�lem sz�m�ra, nem tudom, hogy tudtam megsz�lalni, mik�zben lassank�nt teljesen elmer�ltem azokban a szemekben.
- Elrabollak. Mindenkinek j�r egy szabadnap az esk�v�je el�tt, fogd fel le�nyb�cs�nak. – halkan felnevetett, b�r a nevet�s�ben m�lyen hallatszott a keser�s�g. K�zen fogott, k�r�ln�zett, majd megnyomott egy gombot a falban. Szinte fel sem fogtam mi t�rt�nik, de m�r a fal t�loldal�n is voltunk. Egy hossz� kanyarg�s l�pcs� vezetett lefel�. Nem k�rdeztem semmit, hagytam, hogy mag�val h�zzon. A pillang�k verdestek a gyomromban, b�r nem voltam benne biztos, hogy az izgalomt�l, vagy att�l, hogy Daniel keze szorosan az eny�mre kulcsol�dik. Lel�pt�nk az utols� l�pcs�fokr�l is, mire az amilyen gyorsan el�ker�lt, olyan gyorsan sz�v�dott fel. K�r�ln�ztem a szob�ban. Annyit egy�rtelm�en meg tudtam �llap�tani, hogy a f�ld alatt vagyunk. A szoba a B�zis t�k�letes ellent�te volt. Minden sz�nes volt, a falon k�pek, a polcon vir�gok, v�z�k. K�rd� tekintettel n�ztem fel a fi�ra. L�ttam, hogy sz�l�sra nyitja a sz�j�t, keresi a szavakat.
– Ez az �n b�v�helyem. Ez az egyetlen hely, ahol a B�zis nem tud figyelni, k�vetni. Szinte mindenhol vannak tagok, �jra �s �jra l�tom �ket, amikor bev�s�rolok, az otthonom k�rny�k�n… T�bb titkos �tj�r�n �t lehet idejutni, b�r ritk�n j�v�k el ide. F�lek, hogy megtal�lj�k.
– Mi�rt hozt�l h�t ide? Ha r�nk tal�lnak…
Bel�l tudtam a v�laszt, �m m�gis az � sz�j�b�l akartam hallani.
–  Crystal… – annyira l�gyan ejtette ki a nevemet, hogy a pillang�k �jabb t�ncba kezdtek a gyomromban – H�t nem �rted? �n nem akarom, hogy an�lk�l menj f�rjhez, hogy mi valaha is… hogy… �n… Tudom, hogy nem tudsz v�ltoztatni a sorsodon, tudom, hogy holnap hozz�m�sz, �s mindennek v�ge, de… �n… szeretlek.
– Daniel… Tudom, hogy ez semmin sem v�ltoztat, de �n is szeretlek. Mindig is szerettelek.
Szeretlek. Annyira egyszer�en hangzott, nem fejezte ki azokat a m�ly �rzelmeket, amik szinte fell�ktek, magukkal r�ntottak, ak�rh�nyszor csak egy l�gt�rbe ker�lt�nk. K�t egyszer� mondat volt csup�n, �s ahogy kimondtam elt�rp�lt, �ress� v�lt. Szinte �szrevehetetlen�l egy k�nnycsepp indult el a szememb�l, majd r��r�sen v�gigfolyt az arcomon. Daniel lassan, �s �vatosan k�zeledett, �s lecs�kolta a par�nyi v�zcseppet, mintha sosem lett volna ott. L�ttam, ahogyan a reakci�m lesi, hisz tudta j�l, hogy mennyire nem szeretek Adammel cs�kol�zni. �reztem, ahogy a sz�vem vadul ver, mik�zben �vatosan a nyaka k�r� fontam a karjaim. M�lyen a szemeibe n�ztem, majd le a sz�j�ra, �s ism�t a szemeibe. A tekintet�ben mintha egy k�rd�st l�ttam volna. Erre a k�rd�sre azt hiszem akkor v�laszolhattam, amikor a sz�ja v�gre az eny�mhez tapadt. Finom volt, �s gy�ng�d, ajkai puh�k voltak, m�gis szinte �gettek, a sz�m v�gyakoz� s�hajt�s hagyta el, mik�zben elny�lt az ajkai alatt. A testemet v�ratlan forr�s�g �nt�tte el, �s egyre szorosabban h�ztam magamhoz Danielt. A h�tam libab�r�s lett az �rint�se alatt, �s ahogyan a hajamba t�rt felny�gtem. A kezeim felfedez��tra indultak, az egyik a h�t�t simogatta, a m�sik a haj�ba t�rt. Nem volt meg�ll�s, egyre t�bbet akartunk a m�sikb�l, mik�zben mindketten tudtuk, hogy ez az els�, �s egyben utols� alkalom. A forr�s�g egyre elviselhetetlenebb� v�lt, a l�bam szinte �sszecsuklott. A szoba forgott, � volt az egyetlen biztos pont a vil�gomban. Elvesztem a karjai k�z�tt.

Nem akartam arra gondolni, hogy v�ge lesz, miel�tt igaz�n elkezd�dhetett volna. Szerettem volna meg�ll�tani az id�t, hogy minden �gy maradjon, mint akkor, ott, abban a pillanatban volt. De nem lehetett. Nem akartam, hogy elj�jj�n a holnap, �s hozz�menjek az ideges�t�, okoskod�, m�g mindig fogszab�lyz�s Adamhez, akivel sosem �lveztem m�g egy cs�kot sem. Eggy� akartam v�lni Daniellel �s a pillanattal. De… Hi�ba szeretn�m, hogy valami �gy maradjon, kimerevedve az id�ben. Sose lesz �gy.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s