2014.01.31.

19 éves hercegnő lettem tegnap, meg is ünnepeltük tegnap egy pizsipartyval (a hardcore részegedjünk okosan majd holnap várható;D). Eljött hozzánk egyik barátnőm, és olyan tipikus csajos pizsipartyt csaptunk, mint a filmekben. Szóval megnéztünk egy agyzsibbasztó filmet, a Vaskos hazugságokat, hát elég szörnyű volt, úgyhogy mindenkit óva intek tőle.:D (persze mindezt egy nagy doboz fagyi és pattogatott kukorica, valamint egy kis cider társaságában). Aztán kisminkeltük magunkat, méghozzá ilyenre:

(Najó, nem pont ilyen lett..De igyekeztünk na.:'D Még a szemöldökömet is befehéreztem, azóta is csillog....)

Csináltunk egy rakat fényképet, aztán hajnalig beszélgettünk..:D Reggel, na jó, inkább délben, felkeltünk, megnéztünk még egy filmet, a Szerelem kölcsönbe címűt, ez is elég agyrohasztó volt, néha csak fogtuk a fejünket és röhögtünk a borzalmas romantikus jeleneteknél.:D Utána megfőztük az ebédet, mézesmustáros csirkét rizzsel, megebédeltünk és lementünk a lovakhoz. Barátnőm az orvosira jár, és egyik nap közölte, hogy annyi undorító embert ismert már meg, hogy szívesen megnézné a lovamat. Így hát megnéztük..:DD Miközben a térdig érő hóban sétáltunk le az istállóhoz az erdőben szórakoztattam az aranysakálról szóló történeteimmel, ugyanis él ilyen az erdőben.^^ Mindenesetre épségben leértünk a lóhoz, csak két őzet láttunk útközben. Mollyka pedig elnyerte barátnőm tetszését, úgyhogy legközelebb közelebbi ismeretséget is köt a lovakkal, egy lovaglás kíséretében.:D

Hát ennyi volt a mai nap, tegnap még itt volt barátom és megépítettük Olafot.^^ Mármint Olafot, a hóembert a Frozenből. Annyiraa cukii lett. Tényleg tökre hasonlít az eredetire.:D 

2014.01.29.

Már csak 3 óra és 20 perc és 19 éves leszek. Vagyis nem, ez így nem igaz, mert csak 4 óra 51-kor születtem, tehát lényegében 8 óra 11 perc hahaha.:D Erről eszembe jutott, egyszer régen még a volt legjobb barátnőm képes volt felkelni és felhívni 4.51-kor, hogy boldog szülinapot kívánjon. Óó, old good times. 

Holnap jön hozzánk barátnőm és pizsipartyzunk egy nagyot.:DD Aztán a party hard majd szombaton, meg vasárnap, ha visszamegyek a koliba. Ha valaki olvassa és tud jó kis csajos pizsipartys gagyi romantikus vígjátékot, vagy drámát, akkor várom a hozzászólását.:DD 

Így 18 évesen utoljára írok nektek egy bejegyzést, méghozzá egy könyvkritikát. 

2014.01.27.

Atyaaéég, ma már másodszor is itt vagyok, és írok. Komoly hatása volt ennek a könyvnek. Na, de most meghatározott szándékaim is vannak... Fangirlködni jöttem.

Ím, a kedvenc férfi főszereplőim, akik, ha valódiak lennének és megjelennének az ajtómban kérdés nélkül a karjaikba omolnék, aztán vihetnének, ahova csak akarnak...:D

1. Gale, Az Éhezők Viadalából.

Katniss nem őt választotta, de ez nem jelenti azt, hogy én sem.*-* Végig neki szurkoltam, úgyhogy a könyv vége igen nagy csalódás volt, rendesen szíven ütött mikor ő lett a "gonosz". No nem baj, ez kellett a könyvhöz, hogy olyannyira mély hatást tegyen rám. 

2. Adam, a Ne érintsből

Akárhogy is, belé is menthetetlenül beleszerettem... Aki olvasta a könyvet, tudja miről beszélek, amikor azt mondom: csak arra tudtam gondolni, hogy az istenért, érintse már meg...

3. Michael, A neveletlen hercegnő naplójából

Ő az első nagy könyves szerelmem. Főleg, mikor a 10. rész végén visszatér szexin és izmosan... 

4. Maxon, a Párválasztóból

Sokáig őrlődtem abban a könyvben, hogy na most Aspen, vagy Maxon, Aspen, vagy Maxon... Aspen volt a szenvedélyes katona, a tiltott szerelem izgalmával. Maxon volt a biztonság, az udvariasság, és a lassú tűz hercege.. Aztán a második rész végén eldőlt bennem, aki elolvassa meg fogja érteni, de most kihagyom a spoilert.:D

5. Daemon Black, az Obszidiánból

Daemon idegesítő, bunkó, és elviselhetetlen. De mindezek ellenére humoros, érzelmes és védelmező is tud lenni. Ha más nem, a szenvedélyébe szeretsz bele...

6. Michael, a Testbérlőkből

Jajj, de utáltam azt a lezáratlan szerelmi háromszöget. És már sosem tudjuk meg, hogy mi lenne a lezárása. Mindenesetre nekem Michael.

7. Aspen, a Párválasztóból

Mégiscsak ő volt a szenvedélyes katona...

8. Kartik, a Rettentő gyönyörűségből

Nem tudnám megindokolni, miért volt rám akkora hatással, de valamiért mégis...

9. Will Blakelee, Az utolsó dalból

Lehet, hogy élőben kicsit túl nyálas lenne, mégiscsak egy Sparks figura... De azért itt a helye.

10. Bradwell, a Tisztákból

Benne végképp nem tudom mi fogott meg, de a végére menthetetlenül ő lett a kedvenc szereplőm. Pedig sosem azonosultam Pressiával.

A listám első 5 szereplője bármikor kopoghatna, a második 5-nél azért elgondolkodnék... De... Hát igen, ilyen férfiak sajnos csak a könyvekben élnek.:D 

Két komoly probléma van csak velük - az első, hogy foglaltak (kivéve Gale, valamint Michael 2-nél, Maxonnál, és Aspennél egyelőre nincs információ, Kartik pedig halott), a második, hogy nem léteznek. De ha a második probléma megszűnne....*-* Na mindegy.:D

2014.01.27.

" - Hogyan akarhatsz még mindig?
A homlokának támasztottam a sajátomat.
- Ó, még mindig nagyon szívesen megfojtanálak. De őrült vagyok. Te pedig bolond. Talán ezért. Az elmebajaink kiegészítik egymást."

Befejeztem J. L. Armentrout Ónix-át, az Obszidián második kötetét. Emlékeztek, az Obszidián rajta volt a karácsony előtti toplistámon. Valahogy több volt, mint vörös pöttyös, kibillentett, ahogy olvastam. Nos, az Ónix-szal sem volt semmi problémám, megmaradt a Daemon és Kat közötti perzselő vágy, és izgalmas is volt - és bár sok szálra magamtól is rájöttem, ért meglepetés is. Utánanéztem, hogy na mégis hány kötet van még a könyvből, mert mostanában előszeretettel trafálok bele az olyan folytatásos sztorikba, amikre hónapokat, vagy akár egy egész évet kell várni, és láttam, hogy van harmadik kötet, eddig rendben is van, maradt elvarratlan szál, de aztán észleltem, hogy negyedik is van... És mikor utánanéztem már csak egy dolog keringett bennem. Ez az egész kezd olyanná válni, mint egy kicseszett Twilight. Nem mintha azt annak idején (13 éves fejjel) nem szerettem volna, de most már azért többre vágyom. 

Innentől tele lesz spoilerrel, szóval csak okosan, de ki kell fejtenem a véleményem. Adott Katy, az ügyetlen lány, aki most költözött a kisvárosba, ahol mindenki ismer mindenkit. (Hello Bella, it's nice to meet you...) Szomszédjában furcsak ikerpár lakik, a lány, Dee (Alice is velünk van, igen igen) egyből jóbam akar lenni Kattel, a bátyja, Daemon nem akarja. Aztán Katy váratlanul rájön, hogy Daemon nem ember, 'mostfigyelj' miközben kilép egy kocsi elé, és Daemon megállítja, hogy megmentse. (Hello Edward, hát te is itt vagy.) A különbség csak annyi, hogy Daemon tipikus rosszfiú, ilyen Chuck Bass típusú, aki nagysokára ismeri be, hogy szereti a mi Katynket, ja és, hogy nem vámpír, hanem földönkívüli. Ettől függetlenül mind beleszeretünk Daemonbe, meg a humorába, és a perzselésébe. Foggal, körömmel védelmezi Katet, miközben Kat, próbál olyanná válni, mint ő, hogy megvédhesse. Ejjj, de tipikus. Át is változik, és biztos vagyok benne, hogy később erősebb lesz, mint Daemon. Mindeközben feszülten várjuk, hogy mikor teljesedik már be a szerelmük... De mindig csak csigázzák egymást, majd az utolsó kötetben biztos meg is történik. Amennyire tetszett az első kötet, most annyira kiábrándultam. Persze, el fogom olvasni a maradék részeket, mert a kíváncsiságom már nagyobb, de a végére ez túlságosan vörös pöttyös lett. Hiányzik az a plusz. Az őrlődés... Itt annyira egyértelmű a végkifejlet, hogy szinte fáj.

Az Ónixról még annyit, hogy volt benne egy hatalmaas baki. Blake megsemmisítette a mobilját a harcban, aztán másnap Kat boldogan használta tovább. Úgy, hogy a tönkrement laptopjára heteket várt, hogy a születésnapjára kapjon újat. Nice story bro, don't tell it again.

Most pedig megyek, és megnyugtatom a lelkem azzal, hogy ilyet én is tudok írni.