2015.06.25.

�jra, �s �jra megnyitottam az oldalt, de igaz�n sosem vettem r� magam, hogy t�nylegesen ide�ljek �s p�ty�gjek valamit. A kedvenc blogol�im sorra z�rnak, �s bevallom kicsit �n is motiv�ci�t vesztettem. Mindezek dac�ra, �r� vagyok! Nincs meg mindig az ind�ttat�som, az ihletem... De b�rmi rossz t�rt�nik velem, az els� ut�n ide vezet a blogomhoz, ki�rom, le�rom, meg�rtem, feldolgozom. Ez�rt sosem fogok teljesen bez�rni. Lesznek boldog peri�dusok, kev�s �r�ssal, vagy an�lk�l. Sajnos, egyszer fent, egyszer lent, �gy mindig itt fogok kik�tni �s elpanaszolom nektek, magamnak, b�rkinek! hogy �pp mi z�kkentett ki a boldog mindennapokb�l. Nekem sokakkal ellent�tben megvan minden lehet�s�gem, hogy "pap�rra vessem" a borong�s gondolataim, az �letem darabk�it. 

Egy sz�, mint sz�z. J�nni fogok. Hol t�bbet, hol kevesebbet. De am�g �r�m�m lelem az alkot�sban, nem lesz ember, aki ezt elveheti t�lem.