nagy valószínűséggel mienk a világ legédesebb szeretlek sztorija
vagy ha nem is, mindenesetre nagyon ránk vall
2015.01.09.
- Szeretl...
Az egész csak suttogásnak hatott, és szinte nem is értettem, amit mond. Felemeltem a fejem a mellkasáról és csodálkozva néztem rá.
- Te most azt mondtad, hogy szeretsz?
- Nem, nem mondtam...
- Akkor most én mondom, hogy én is szeretlek - mosolyogtam rá.
- Jajj, de én még nem akartam kimondani. Csak, csak kicsúszott... Aztán sokkot kaptam, hogy kimondtam... és nem fejeztem be.
- Én sem akartam még...
- Miért? Féltél, hogy én még nem? Mert én ettől féltem.
- Nem is tudom...
- Én amúgy tudtam.
- Én is tudtam.
- De te nem tudhattad, én jól tudom titkolni!
- Lehet, hogy próbáltad titkolni... de látom, hogy nézel rám.
- Ezt eddig még senki nem mondta... És amúgy is, ha úgy vesszük, még nem mondtam ki, mert csak odáig jutottam, hogy szeretl...
- Akkor most mondd ki!
Megcsókolt.
- Szeretlek!
És csak öleltük, és csókoltuk egymást, amíg el nem aludtunk...