2014.03.04.

...even if it's hard sometimes...

Gondolkodtam, hogy beteszek ide valami inspiráló kockahasas, vagy egészséges kajás, vagy akármilyen magadat erősítő képet, de őszintén gyűlölöm őket..:D Engem aztán nem inspirálnak.

De a héttől elkezdtem újra odafigyelni magamra, ugyanis az elmúlt fél évben ez nem nagyon történt meg. Meg is lett az eredménye, felszedtem vagy 5 kilót. Na nem mintha valaha is ropi alkatom lett volna, meg azért kövér sem voltam soha, de most eldöntöttem, hogy visszaállok a tavalyi üzemmódba. Akkor se voltam hú, de vékony, de jobban éreztem magam. Ó, de át szoktam ugrani az uncsi életmódos részeket. Nem baj, majd ti is átugorjátok, ha nem érdekel...:'D Immár második napja színtiszta paleo vagyok ismét, ezzel tavaly kevesebb, mint fél év alatt ledobtam a rajtam lévő 10 kiló felesleget, aztán a nyáron és ebben a félévben sikerült visszaszednem, vagy ötöt, ugyanis csak félig tartottam be az étrendet. Majd most..:D Mire ideér a rövidgatya szezon vékony izmos lábat szeretnék (hahah, szép álmokat). Semmi glutén, semmi tejtermék, fegyencedzés kétnaponta (saját testsúllyal való edzés, minden izomcsoportra lebonta, akit érdekel, google a barátod. najó, szívesen írok is róla.xd), az önvédelmi edzésekre rendszeresen lejárok (heti 2*2 óra), és most a kolis csajokkal elkezdtük az insenityt is. Így hobbi szinten, heti kétszer. (ez meg ilyen ugrálós erősítős kardiós cucc) Az alvással továbbra is hadilábon állok, hol megy, hol nem, de tegnap-ma például tök jót aludtam, így fél 12-től reggel fél 7-ig (na nem mintha nem tudtam volna tovább..). Szóval igyekszem aludni. Ha meg nem megy, minden nap van buli, hogy ne csak szenvedve forgolódjak.xd

Ennyit az étrend edzés blablámról. Mostanában nagyon sok minden történik. Tanulok eszeveszetten, de közben még zajlanak a bulik ezerrel, heti 2 spontán buli minimum becsúszik a koliban, de azért ne hanyagoljam el a régi barátaim se, holnap és holnapután is velük leszek, meg persze ott van a barátom is. Szóval nem könnyű beosztani az időt, és félek, a tanulás rovására fog menni. Anatból nagyon össze kéne szednem magam, mert borzalmasan le vagyok maradva, illetőleg mindent megtanultam én, csak rohadt felületesen, holnap növénytan zh 53 mérgező növényből (felismerés, magyar név, latin név, család, hol él, melyik mérgezési csoport, mik a hatóanyagai gaztan), jövő kedden szakangol zh, pénteken meg anat szervséta. De közben élettannal is össze kéne szednem magam, mert lassan abból is zh. Ja és ideje lenne belekezdeni a kémiába, meg a növénytan elméletbe. Háát, kemény hely ez az egyetem. Lassan lecsökkentem a buliadagom, és kőkemény tanulás lesz. Csaaak még egy kicsit hadd érezzem jól magam...

A kutyám halála borzasztóan megviselt. Vagyis igyekszem nem gondolni rá, meg az egészre, de álmatlan éjszakáimon kristálytisztán látom magam előtt az utolsó lélegzetvételeit, és az utolsó tekintetét, mielőtt elernyed, és már csak én tartom a fejét. 4 évvel ezelőtt bénult le. 4 éve ápoltam. Persze az idén nem nagyon tudtam, mert a hétből 5 éjszakát nem alszom otthon, sőt nem is minden hétvégén megyek haza... De mégis. Éreztem, hogy mostanában elhanyagolom. És így még jobban fáj, hogy már nincs. Már sosem tudom bepótolni vele az elvesztegetett időt. Sosem voltam nagy kutyabolond, mint a legtöbb ide járó, akik az összes szabad percüket a kutyájukkal töltik, és nem tudnak másról beszélni (borzasztó én mondom), de azért mégiscsak az enyém volt születésétől fogva, és még ha a napok többségén csak kétszer kimentem és megsimogattam, és ennyi, azért nagyon szerettem. Illetve még most is szeretem. Minden egyes haláleset egyre kevésbé fáj. Azt hiszem kezdek megedződni. De néha csak ülök, vagy épp álmatlanul forgolódom, és úgy érzem felemészt a hiány. Belémmar, ott marad, kettészed... Aztán egyszer csak reggel lesz.