2014.01.08.

Gondolkodtatok m�r azon, hogy mi lenne, ha egyszer arra �bredn�tek, hogy �regek vagytok. F�lelmetes, nem? 

Mi lesz, ha egyszer arra �bredek, hogy �reg vagyok, �s hi�ba tanultam ennyit semmire sem mentem vele. Mi lesz, ha nem lesz senkim?

Eddig olyan biztos voltam mindenben. Biztos voltam benne, hogy �llatorvos akarok lenni. �s az is leszek. Persze most is itt tartok, de mi van ha �n m�gsem ezt szeretn�m? Mi van, ha ink�bb csak �rn�k, rajzoln�k, festen�k, �s lovagoln�k. Mi van, ha sz�vesebben lenn�k, mondjuk k�rm�s? De m�gsem tehetem meg. Mert nem lehetek �nz�, �s a vil�g�rt kell tennem. �s nem magam�rt.

Biztos voltam abban is, hogy vele szeretn�k meg�regedni. Szeretem, nagyon szeretem, de ha az a t�z m�r most kihuny�ban van, akkor mi lesz k�s�bb? Eddig sosem gondoltam arra, hogy t�bb� nem �lhetem �t egy �j kapcsolat var�zs�t, meg a kezdeti r�zsasz�n k�d�t. Mert annyira j� volt, hogy tudtam senki m�ssal nem lenne ilyen. �s most m�gis ezen gondolkodom. F�lelmetes, ahogyan a gondolataim val�s�gg� v�lnak. Eddig magamban sem mertem ezt �gy kimondani, s l�m, most le�rom.

Lehet, hogy ez csak az els� vizsgaid�szak okozta stressz �s depresszi� kivet�l�se. Lehet, hogy levizsg�zok, �s a vil�g �jra r�zsasz�n lesz. De most fekete. Igazi f�nytelen, s�t�t, ijeszt�en fekete.