A muzsika hangja

A l�ny az erd�ben �lt, figyelte, ahogyan �letre kel k�r�l�tte minden. Szeretett itt lenni, �s n�zni, ahogyan a kis �llatk�k lassan el�mer�szkednek az od�jukb�l, �s k�v�ncsian szeml�lik a betolakod�t. Mindig nyugalommal t�lt�tte el a l�tv�ny, a z�ldell� f�k, �s az apr�cska vir�gok, amik alig mertek el�b�jni, �s megmutatni magukat a s�r� aljn�v�nyzetben. Im�dta hallgatni a madarak csicserg�s�t, �rezni, ahogyan a l�gy szell� simogatja az arc�t, �s beles�pped a puha moha�gyba. A gondjai itt mindig tovasz�lltak a sz�llel, elrep�ltek a kis sz�rnyas teremtm�nyekkel. Szemeit az �gre tapasztotta, a Nap magasan j�rt, izzott, f�nylett, forr�s�got sug�rzott a bolyg�ra. Az �g �mely�t�en k�k volt, a felh�k csigalass�s�ggal h�mp�ly�gtek a habos �gtengerben. Nagyot s�hajtott, ism�t elmer�lt a gondolataiban. �rezte, ahogyan egyre m�lyebbre s�llyed, m�r csak messzir�l hallotta a lombok zen�j�t, elnyelte a feneketlen meder.

Meglepte a k�pek �l�nks�ge. Minden annyira sz�nes volt, annyira �lettel teli. Aranyl� s�rg�k, b�boros v�r�s�k, mohasz�n� s�t�tz�ldek �s olyan csod�latos k�kek, mint a felette hull�mz� �gtenger. Beitta a l�tv�nyt. A r�ten tal�lta mag�t, a fi� �l�ben fek�dt, �s koszor�t font a vak�t�an feh�r sz�zszorsz�pekb�l. Egyik�k sem akarta megzavarni az �ket k�r�l�lel� erd�hangot. Mindketten tudt�k, hogy a szavak feleslegesek, hisz nincs is szebb muzsika ann�l, ami a rengetegb�l �rad. Napokat, heteket t�lt�ttek el �gy. Egyetlen hang n�lk�l, gy�ny�rk�dve a szf�r�k dallam�ban. Nem sz�ltak egy sz�t sem, csak hagyt�k, hogy az id� messzire sz�lljon mellett�k, nem pr�b�lt�k lass�tani, engedt�k, hadd sz�rnyaljon. �s b�r szinte sosem besz�ltek ezekben az �r�kban, m�gis mindent tudtak, amit tudniuk kellett egym�sr�l. N�ha a hangtalans�g t�bbet mond, mint ezer gy�ngy�z� hangfoszl�ny.

Er�sen koncentr�lt, verejt�kcseppek t�ntek el� az �sszer�ncolt homlok�n, ahogy pr�b�lta felid�zni azt a pontot, amikor megv�ltozott a k�zt�k �raml� leveg�. Nem tudott visszaeml�kezni mikor, de egyszer csak minden vibr�lni kezdett, szikr�k pattogtak k�r�l�tt�k, �s sodr�dni kezdtek az �rral. Nem volt t�bb� bar�ts�g, az elektromoss�g mindent felizz�tott. Sosem j�tt r� igaz�n, hogy egy konkr�t, �les v�laszt�pont volt, vagy egy hossz�, �szrevehetetlen folyamat, de v�g�l mindkettej�k sz�m�ra bizonyoss� v�lt: menthetetlen�l egym�sba szerettek.

A bar�ts�gb�l �talakult szerelmek sosem lesznek igaziak. Ebben az elej�t�l fogva biztos volt, m�gis pr�b�lta olyan m�lyre fojtani a k�ts�geit, amilyen m�lyre csak k�pes volt. �r�m�t lelte minden egyes pillanatdarabban, minden apr� mosolyban, a szemek csillog�s�ban. Az els� cs�k kit�r�lhetetlen�l bele�gett a tekerv�nyeibe, �s tudhat�, hogy az �g�si sebek sosem gy�gyulnak be teljesen. Tov�bbra sem szapor�tott�k a szavakat, �rezt�k, hogy sokkal jobb n�lk�l�k. A tettek besz�lnek, a szavak hazudnak. Olyan �szinte kapcsolat volt ez, amir�l mindenki csak �lmodhat.

De mindig van egy de. A szerelem olyan, mint egy k�d forr� v�z. Micsoda k�zhely, gondolta, mik�zben tudta, hogy t�nyleg �gy van. Nyakig elmer�lsz benne, k�r�l�lel, felforr�s�t, majd sz�pen lassan kih�l. Keresed az �rz�st, mert hi�nyzik, de annyira elrejt�z�tt, hogy nem lelhetsz r�. Az �rzelmeket lehetetlen befoly�solni. Legyen sz� b�rminem� emberi kapcsolatr�l, szerelemr�l, vagy ak�r csak bar�ts�gr�l, nem mi d�ntj�k el, hogy kihez k�t�d�nk, hogy kit szeret�nk. Igenis akadnak kiolthatatlan �rzelmek, amiket m�g az id� vasfoga sem tud sz�tr�gni. Mikor azt �rezz�k, valami szinte hozz�bilincsel, egy sz�tt�phetetlen, sokszem� l�nccal, �s nem sz�m�t mi�ta nem besz�lt�nk vele, nem sz�m�t h�nyszor okozott csal�d�st, h�nyszor b�ntott meg, h�nyszor hazudott a szem�nkbe – m�giscsak benn�nk �l: nem tudjuk elfelejteni. Elm�lhatnak napok, hetek, h�napok, de ak�r �vek, �vtizedek is – mindig ott lesz az eml�keinkben. Szinte bele�gett a sz�v�nkbe, az agyunkba, �s igen is ott marad – kit�r�lhetetlen. Furcsa dolog ez. Vannak bar�ts�gok, amik v�get �rnek, �s nincs ott a fojtogat� hi�ny. �s a l�ny tiszt�ban volt ezzel. Voltak bar�tn�i, �sszeveszett vel�k, nem besz�ltek t�bb�, m�gsem maradt ott az �ress�g, nem maradt kit�ltetlen r�s a test�ben ut�nuk. Csak elt�ntek, mintha sohasem lettek volna r�szei. De a fi�val nem ezt �rezte. Sosem v�rt arra, hogy el�lr�l kezdj�k... Hisz minek is er�ltetni…? V�get �rt, elfelejtette, nem hi�nyzott. �, dehogyisnem hi�nyzott. Csak elnyomtad magadban. Azt�n �jra az �let�be ker�lt, ism�t ott volt, visszat�rt, de nem p�tolt semmit. Csak �gy volt. Megv�ltozott, az �j alak m�r nem illett bele a t�tong� r�sbe. Lehetetlen form�ra faragni, m�r nem lenne ugyanaz. Ezek lenn�nek azok a bizonyos k�l�nleges, sorsszer� kapcsolatok? Ker�lgetitek egym�st, mint macska a forr� k�s�t, de nem mentek k�zelebb - f�ltek, hogy �jra meg�get. Megv�rj�tok, m�g h�l egy kicsit, majd odas�t�ltok, �s r�j�tt�k, hogy �gy, hidegen, m�r nem is olyan finom. Nem t�lti be az �rt bennetek. De ha �jra otthagyj�tok, m�g jobban fog l�ktetni az �ress�g. Megmagyar�zhatatlan ez az �rz�s. Tudod, hogy m�r nem olyan, mint r�gen, valami megv�ltozott, kih�lt, �s m�gsem tudsz szabadulni a gondolatt�l, hogy b�r �jra fel lehetne meleg�teni, �s a r�gi lenne. Ne sz�laljon meg, csak �leljen meg. J� er�sen, hogy �rezd a melegs�get. �gy, mint r�g. De m�r nem ugyanaz. Egy olcs� ut�nzat csup�n. �s m�sokban t�lti ki a fekete lyukakat - m�r ha m�sok is �reznek �gy vele kapcsolatban. Igen, ezek lehetnek azok a bizonyos tal�lkozniuk kellett, �s m�g mindig nem z�rult le valami kapcsolatok. Igaz�b�l m�giscsak lez�rta m�r mag�ban – de akkor is ott maradt az �rz�s, hogy valami k�ti hozz�. Valami, amit nem tud megnevezni, valami, amit nem �rt, csak �rzi, hogyha r� gondol. Ha m�sok jutnak esz�be, akikkel legal�bb olyan j�ban volt, nem �rez ilyet, nem �rez szinte semmit. Tal�n az a k�l�nbs�g, hogy mindenki m�sn�l tudta, hogy igen is fontos volt nekik. N�la viszont fogalma sem volt, sosem ker�lt sz�ba. Csak rem�lni merte, hogy sz�m�tott. Mert neki sz�m�tott. Rohadtul sz�m�tott.

Hatalmasat s�hajtott, kinyitotta elnehez�lt pill�it, �s visszat�rt a lombok zizeg�se, a l�thatatlan �llatok muzsik�ja k�z�. Hagyta, hadd t�ltse ki a test�t, hadd �ramoljon v�gig az erein, elk�pzelte, ahogyan a p�kh�l�szer� mint�zaton �tfolyik a gy�gy�t� er�, �sszenyomja a l�ktet� sebeket, beburkolja arany fonal�val, nem hagyja tov�bb sajogni.

M�snap �jra az erd� fel� vette az ir�nyt, hagyta, hogy l�bai �n�ll� �letre keljenek, saj�t temp�jukban ballagjanak a c�lja fel�. Maga is meglep�d�tt, mikor a r�ten tal�lta mag�t. A napf�ny aranysz�nnel vonta be az �l�nken vil�g�t� vir�gszirmokat. Az �g azon a napon nem volt oly �mely�t�, mint v�rta, sokallta ink�bb volt pasztellk�knek nevezhet�. Kicsit melankolikus, szomork�s, de m�gis �l�. Elter�lt a vir�gok ny�jtotta puha �gyban, b�multa a felette el�sz� b�r�nyfelh�ket. Kicsit el is szund�thatott, mert legk�zelebb arra eszm�lt fel, hogy s�t�ts�g borul f�l�. Lassan nyitotta fel a tengerz�ld szemeit, majd ijedten fel�lt. A fi� p�szt�zta ac�lk�k tekintettel. Kem�ny �s �that�, m�gis l�gy �s puha. Ez jutott esz�be. Alaposabban v�gigmustr�lta �jdons�lt t�rsas�g�t. Ekkor vette �szre a kez�ben l�v� nefelejcscsokrot.

Sok�ig k�mlelt�k egym�st, k�z�tt�k �ramlott az energia, az aur�juk pillanatfoszl�nyokra �sszekapcsol�dott, majd �jra kett�v�lt. A szf�r�k muzsik�ja jobban ord�tott, mint valaha, a megszokott harm�nia messzire sz�llt, ell�kte a vibr�l� energiapajzs, ami k�r�j�k fon�dott. Valahogy k�zzel foghat�v� v�lt a hi�ny, amit oly r�g�ta �reztek. Szemt�l szembe, m�gis kilom�terekre. Ez a mondat l�ktetett a fej�ben, elnyomhatatlanul, f�j�n. Semmi nem maradt nekik, csak a muzsika �v�lt� hangja, �s csendfal, amit maguk k�r� �p�tettek a kapcsolatuk sor�n. Szil�rdan, mereven �llt, v�rta, hogy lebonts�k.

- Hi�nyozt�l.

Egyetlen sz�. M�gis, mennyi mindent tett t�nkre. A l�ny egyszerre �rzett m�rhetetlen f�jdalmat, �s euf�rikus boldogs�got. A csend er�snek hitt fala hirtelen leomlott. Az erd� zen�je elhalt, a mad�rcsicserg�s nem sz�lt t�bb�. Nagyobb volt a n�mas�g, mint valaha, mintha maga a r�t is meglep�d�tt volna a kimondott sz�n.

Egy fejezet v�gre �rt, egy m�sik tal�n elkezd�d�tt. A megv�ltozott darabka nem illet m�r a k�pbe, de m�gis v�laszra v�rt, mozdulatlan, t�relmesen. 

Sz�lj hozz� te is!

N�v:
E-mail c�m:
	Amennyiben megadod az email-c�medet, az el�rhet� lesz az oldalon a hozz�sz�l�sodn�l.
Hozz�sz�l�s:
Az�rt, hogy ellen�r�zhess�k a hozz�sz�l�sok val�dis�g�t, k�rj�k �rd be az al�bbi k�pen l�that� sz�t. Ha nem tudod elolvasni, a friss�t�s ikonra kattintva k�rhetsz m�sik k�pet. �rd be a fenti sz�t:

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.