„Csak b�zz, ez a f�, �s egy nap a boldogs�g majd r�d tal�l.”

 „�tok �l e v�roson, ront�s van a lak�kon. �jjelente harcba indul a sok ifj�, �vsz�zadokig k�s�rt a m�lt. De elj�n a Nap, mire mindannyian v�runk megjelenik majd k�t ifj�, s beteljesedik az �lmunk…”

- Hamupip�ke, Hamupip�ke! – mostoh�ja hangja, mintha nem is ebb�l a vil�gb�l hallatszott volna… Lassan nyitotta ki a gy�ny�r� k�k szemeit, �m azonnal h�trah�k�lt, mikor megl�tta az arcot centim�terekre az �v�t�l – Elfelejtetted tal�n, hogy pontban 8.30-kor kell felszolg�lnod a reggelit? Tudod, egy�ltal�n, hogy h�ny �ra van?
Hamupip�ke nagyot ny�g�tt, majd sz�p lassan fel�lt a k�nyelmetlen �gy�ban. �rezte maga alatt az �sszes rug�t, �m most m�gis legsz�vesebben visszafek�dt volna m�g egy-k�t �r�csk�ra. R�n�zett a mobilj�ra, ami 8 �ra 40-et mutatott. 10 perces k�s�s…
- Azonnal �lt�zz fel, �s szolg�ld fel a reggelit! �s term�szetesen b�ntet�st kapsz, d�lut�n ki kell takar�tanod a szob�mat!
A l�ny nagyot ny�g�tt, mik�zben mostoh�ja kiviharzott a szob�b�l. M�g, hogy kitakar�tsa azt a helyet? Az napokba is beletelhet. Nem lesz el�g egyetlen d�lut�n… Lassank�nt kik�sz�l�dott az �gy�b�l, mag�ra kapta rongyos farmer�t �s az els� �tj�ba ker�l� p�l�t, majd a f�rd�szoba fel� vette az ir�nyt. A t�k�rbe pillantott, az �jszaka esetleges nyomait keresve. V�gign�zett mag�n tet�t�l talpig, �s nyugodtan konstat�lta, hogy egyetlen haja sz�la sem g�rb�lt. Pedig ez most igaz�n meleg helyzet volt. Hirtelen az esz�be villant, hogy este m�r nem volt ideje elrendezni a ruh�it, hiszen a Mostoha minden �jszaka pontban �jf�lkor ellen�rzi, hogy otthon van-e. Az el�z� este el�g h�z�s volt, �pp csak haza�rt, egy hajsz�l v�lasztotta el att�l, hogy lebukjon - �s minden v�get �rjen. Fut�l�p�sben t�rt vissza a szob�j�ba, kih�zta a fi�kot �s kivette a fekete holmit. V�gigsim�tott a textilen �s fels�hajtott. V�get �r valaha? Lassan �sszehajtogatta a ruh�kat, majd a cip�k�rt ny�lt. A sz�ve heves dobog�sba kezdett, az adrenalin szinte tombolt az ereiben.  A cip�! Elhagyta. Elhagyta az egyik cip�j�t. M�lyeket l�legzett, pr�b�lt megnyugodni. Sorra id�zte maga el� az este k�peit. Az elhagyatott rakt�r�p�let. A Herceg. A csapda. A cip�. A cip�… Eml�kezett, hogy mez�tl�b kellett harcolnia. A cip�i a t�sk�j�ban voltak… Biztos akkor eshetett ki, amikor…
- Hamupip�ke! Azonnal gyere! A reggelit akarjuk! – Drizella ny�vog� hangja f�lbeszak�totta az elm�lked�s�t. A reggeli…
Lebotork�lt a l�pcs�n. N�v�rei �s mostoh�ja a TV k�perny�j�t b�mult�k, �s gonosz pillant�sokat vetettek r�, mik�zben elhaladt mellett�k. El�vette a melegszendvics s�t�t, �s hozz�l�tott a reggeli elk�sz�t�s�hez. A gondolatai messze j�rtak. Tegnap tal�lkozott el�sz�r a Herceggel. Szinte megbabon�zta a tehets�ge, az �gyess�ge, a harci szellem azokban a hatalmas barna szemekben… Szinte fel sem foghatta, hogy mi�rt nem egy oldalon harcolnak. Hogy ker�lt � erre az oldalra? Kisl�ny kora �ta kereste erre a k�rd�sre a v�laszt. Sok-sok �v telt el az�ta, mi�ta az �desapja meghalt, �s r�hagyta ezt a sz�rny� terhet. Senki nem sejtette, hogy milyen neh�z az �lete, �s � egy sz� n�lk�l t�rt. T�rte mostohaanyja �s testv�rei gonoszkod�s�t, iskolat�rsai kegyetlens�g�t �s est�nk�nt az �lland�sult p�rbajokat… Egyetlen egy dolog volt, ahol ki tudott teljesedni – a t�nc. Minden nap kem�nyen edzett, im�dta, ahogyan a teste szinte mag�t�l mozog a zene �tem�re, �s nem utols� sorban ennek k�sz�nhette az �tlagon fel�li �ll�k�pess�g�t is. A t�ncban lelte meg �nmag�t, a t�nc tartotta benne a lelket, ebben a siv�r val�s�gban. F�lt, hogy mi v�r r� az �jjel, tudta, hogy hamarosan v�get �r az �rd�gi k�r. A v�rosnak volt egy kegyetlen, iszonyatos �rnyoldala. M�r senki nem eml�kezett, hogy kezd�d�tt, csak annyit tudtak, hogy harcolni kell. Harcolni eg�szen addig, am�g nem j�n el az a Nap, amir�l nemzed�kek �ta besz�lnek. A Nap, amikor a k�t oldal egyes�l �s �sszeforr eggy�, hogy minden rendben mehessen tov�bb, hogy helyre�lljon a t�k�letes egyens�ly. Kevesen tudtak az �jszakai p�rbajokr�l. M�ra m�r csak kev�s harcos maradt, de Hamupip�ke egy volt k�z�l�k. Az ellens�ges oldal vezet�je a Herceg, eddig m�g sosem vett r�szt a harcokban, de tegnap �jszaka szem�lyesen mutatkozott. Hamupip�ke �rezte, hogy k�zel a v�ge. �r�lt, hisz �vek �ta ezt a pillanatot v�rta, ugyanakkor f�lt, hisz fogalma sem volt, hogy mi lesz a v�ge. Mit jelenthet a legenda? Ki az a titokzatos l�ny, aki megt�ri az �tkot?

Az �r�k csak j�ttek �s mentek. Kitakar�totta a Mostoha szob�j�t, mindent megtett, amit �rd�gi n�v�rei k�veteltek. Minden egyes m�sodperccel n�tt benne a fesz�lts�g, a gyomra egy nagy gomb�cc� �llt �ssze, a vacsor�n�l alig p�r falat cs�szott le a tork�n. Az �ra mutat�i mintha �lomb�l lettek volna. �gy �rezte, mintha �vek �ta �lne a szob�j�ban, mikor az �ra v�gsz�ra el�t�tte a 9-et. Bimm-bamm…Bimm-bamm… Kih�zta a fi�kj�t, el�vette a ruh�it, m�sodpercek alatt �t�lt�z�tt, majd halkan kiosont a h�zb�l. Ma v�ge lesz… Ebben biztos volt. �rny�kt�l �rny�kig osont az utc�n, ujjai g�rcs�sen tapadtak a k�sre. �t perc m�lva a rakt�r el� �rt. Csend volt, egyed�l a t�csk�k j�tszottak �jjeli muzsik�t. Belop�zott az �p�letbe. Egy l�lek sem volt ott, szinte kongott az �ress�gt�l. A sz�ve a tork�ban dobogott, igyekezett visszafojtani a l�legzet�t, �m mellkasa szapor�n s�llyedt �s emelkedett. Majd meghallotta. A h�ta m�g�l j�tt, nem volt t�bb halk suttog�sn�l. Nem mert megmozdulni, pr�b�lta kivenni milyen messze lehet t�mad�ja. Hirtelen fordult meg. Ott �llt vele szemben, teljes val�j�ban a Herceg. A f� ellens�ge. Kez�ben a cip�j�vel. M�lyen a szem�be n�zett, a cip�t a f�ldre helyezte, majd meghajolt, Hamupip�ke remeg� l�bakkal pukedlizett, majd megkezd�d�tt az �r�lt t�nc. �let, s hal�l volt a t�t. Valahol t�vol felharsant a zene. A l�nyt mag�val ragadta az �tem, m�r nem a harcra koncentr�lt. Messzire haj�totta k�s�t, �s �tadta mag�t a muzsik�nak. Ekkor �rtette meg igaz�n, hogy fog v�get �rni. Halv�nyan �rz�kelte csak, amint partnere is messzire dobja fegyver�t �s hozz� l�p. �rezte a derek�n az er�s kezek szor�t�s�t, esztelen kering�be kezdtek. Biztons�got ny�jtottak a kezek, f�lelme elp�rolgott. P�r�gtek, forogtak, nem gondoltak semmire, nem �rz�keltek semmit, csak a zen�t. A mel�dia lassan elhallgatott, hatalmas f�nyess�g bor�totta be a szob�t. A harc v�get �rt. �sszeestek mind a ketten, ott, a rakt�r k�zep�n. Egyik�j�k sem sz�lalt meg, de l�tt�k egym�s szem�ben, hogy gondolataik ugyanott j�rnak. Mi voltunk h�t a kulcs. Megt�rt az �tok, v�get �rt az �vsz�zados k�zdelem. Nem vagyunk ellens�gek t�bb�.

„…�s mikor a k�t ifj� sz�vben l�ngra gy�l a szenved�ly, megtal�lj�k egym�sban a r�g v�gyott t�rsat, a sz�v�k a zene �tem�re forr �ssze, akkor v�get �r a h�bor�, megt�rik az �tok. Nem lesz t�bb� f�jdalom. Nem lesz t�bb� k�n. �s boldogan �l mindenki tov�bb, am�g meg nem hal…”

Sz�lj hozz� te is!

N�v:
E-mail c�m:
	Amennyiben megadod az email-c�medet, az el�rhet� lesz az oldalon a hozz�sz�l�sodn�l.
Hozz�sz�l�s:
Az�rt, hogy ellen�r�zhess�k a hozz�sz�l�sok val�dis�g�t, k�rj�k �rd be az al�bbi k�pen l�that� sz�t. Ha nem tudod elolvasni, a friss�t�s ikonra kattintva k�rhetsz m�sik k�pet. �rd be a fenti sz�t:

S�g� 3 hozz�sz�l�s

2012.05.03. 20:50 Netty �gy m�r �rthet� a sietts�g. �n is �gy szoktam csin�lni :)

2012.05.02. 20:01 Jackeline Huu el�sz�r is nagyon k�szi a v�lem�nyt �s �r�l�k, hogy tetszett!:) A siets�gr�l sz�lva.. Nos hat�rid�s volt, �s persze az utols� pillanatra hagytam, �gy lehet, hogy n�hol kicsit hom�lyos... S�t, amikor elkezdtem �rni m�g �n sem igaz�n tudtam, hogy mi lesz bel�le...:D Majd �tolvasom, �s megpr�b�lom p�tolni a hi�nyoss�gokat, ha �gy alakul, �s m�g egyszer k�sz�n�m sz�pen!:)

2012.05.01. 12:54 Netty Szia! Igazat bevallva m�r r�g v�lem�nyeztem ezt a novell�t, de �gy t�nik, nem k�ldte el neked... Nem �rtem, mi t�rt�nhetett. Mindegy, a l�nyeg, hogy �szrevettem, �s most bep�tolok mindent. :) Sz�val, nekem ez a t�rt�net nagyon tetszett. Jobb, mint az eredeti. Ott megy a nyali-fali, de szeretlek, meg a t�bbi unalmas, �tlagos dolog, itt azonban harc d�lt. Legink�bb a v�ge tetszett, amikor a t�ncot �rtad le. Elb�v�lt. A kezdeti hom�ly lassan elt�nik az olvas� szeme el�l, �s hab�r m�g mindig vannak bennem megv�laszolatlan k�rd�sek, m�gis �rtem, mi volt benne. Volt egy olyan �rz�sem, hogy kicsit mintha siett�l volna. Nem eg�sz v�gig, csak n�h�ny helyen �reztem �gy, hogy kellett volna m�g �rnod valamit. De alapj�ba v�ve sz�pen kifejtett�l mindent, j� volt a hangulat, el tudtam k�pzelni magam el� az esem�nyeket. K�l�n kiemeln�m azt az „id�zetet” az elej�n, meg a v�g�n. �gyes vagy, le a kalappal!